-Szomorú verseim /Emlékezzünk együtt/-
-Emlékezzünk együtt- Suttogások.(Saját visszaemlékezésem)... Kijöttem hozzád a temetőbe! Meglátogattalak,nézd,beszélgetni szerettem volna veled. Ezért hát kijöttem hozzád! Búcsúzni akartam tőled,de nem tudok! Itt állok előtted,és gondolataimat rendezgetem, de szó nem jön ki ajkamon... Még nem jött el az óra amikor mindezt megtenni már képes vagyok. Elmentél tőlünk,el,a mennyei világba. De még mindig hallom hangod, ahogy nevemen szólítasz,suttogsz. Megfordulok,de nem látlak! A szívem kalapál,és arra gondolok,te fentről engem látsz. Látod,ahogy könnyeimmel küszködök,és azt mondogatom magamban miért? Miért mentél el már tőlünk, csak ilyen rövidke időt töltve velünk? Miért nem vártál még annyi évet,hogy én is egy kicsit felnőttebb legyek... Azért kérdem,mert akkor mellettem állhatnál, még mindig számíthatnék rád,úgy,ahogy rég is. De hiába a sok kérdés,választ már nem kapok! Várom,hogy még egyszer utoljára halljam a hangod...
|