|
-Szomorú verseim /Emlékezzünk együtt/-
-Emlékezzünk együtt-
Kérlek ne sírj!(Édesapám nevében)...
Mi baj van,miért sírsz,mondd,mi bánt?
Talán a halál,az elmúlás?
Hidd el,ez most már egy megnyugvás...
Nekem,ki rengeteget szenvedtem az utóbbi
néhány hétben ez már egy megváltás!
Testem eltemeted,pihenni megy,
lelkem pedig felszáll most már az égbe,
ez a megnyugvás.
Végre megpihenek a hosszú földi utam után,és
remélem,hogy most már vár rám egy jobb,és
szebb világ.
Ezért arra kérlek téged,hogy ne sírj,mert nincs értelme!
Gondolj arra,hogy mi mind azért születtünk,hogy
meghalljunk,és azért élünk,mert megszülettünk...
Most már csak azt mondom neked,
ki még itt maradsz sok-sok évre,hogy
tanulj,dolgozz,neveld gyermekeid,és
ne gondolj az elmúlásra!
Mert az elmúlás fájdalmas,és
most kell élned itt,a földi világban! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
